A film

Harry Potter, az imm�r tizenn�gy �ves, megboldogult gyerekkor� var�zsl�tanonc negyedszer l�pi �t Roxfort kapuit, de val�sz�n�leg � az egyetlen, aki m�g komolyan hisz abban, hogy tal�n ez az �v nyugisabb lesz, mint az eddigiek. A balj�s jelek k�m�letlen�l sokasodnak: Harry-t furcsa, k�nz� �lmok gy�trik Voldemortr�l, majd mindennek tetej�be farsangol� Hal�lfal�k sz�nes�tik a Kviddics Vil�gkupa d�nt�je ut�ni euf�rikus kamp�nycsendet. Ne legyenek k�ts�geink: a Gonosz ism�t itt �l�lkodik a kertkapun�l.

A dolgok akkor fordulnak komolyra, amikor a h�rhedetten vesz�lyes var�zsl�verseny, a Trim�gus Tusa h�s�nk szem�ly�ben egy negyedik versenyz�vel gazdagodik – Harry nev�t sorsolja ki ugyanis a T�z Serlege, �gy, hogy e „k�l�nlegesen m�gikus erej�” kegyt�rgyat nemigen zavarja d�nt�s�ben, hogy Harry a piros tizenhetes korhat�rkarika miatt nem is nevezhetett volna a megm�rettet�sre. Nincs teh�t m�s v�laszt�sa, mint valahogy t�l�lni a h�rom versenysz�mot, mik�zben bar�taival megpr�b�lja kider�teni, vajon ki szeretn� sebhelyes homlok�t egy kandall� felett bekeretezve l�tni.

Indul az utaz�s, k�rem tegy�k meg t�tjeiket!

A Harry Potter franchise az ut�bbi �vekben gigantikus m�reteket �lt�tt, �s egy ilyen, rengeteg orsz�g �ves nemzeti �sszterm�k�t megal�z�an lek�r�z� bomba�zletben eg�sz egyszer�en nem lehet hib�zni. A Warner hatalmas kock�zatot v�llalt azzal, hogy az els� k�t r�sz �ltal kijel�lt utat felcser�lte a filmenk�nti rendez�v�lt�s kreat�v bizonytalans�g�ra, de A T�z Serleg�t l�tva ez meglehet�sen j� d�nt�snek bizonyult.

A Chris Columbus �ltal lefektetett alapokat sokan b�r�lj�k, �n viszont tartom abb�li v�lem�nyem, hogy a Harry Potter univerzum miatta olyan, amilyen: a maga b�tortalan �s kommersz m�dj�n alkot�, de a gyerekek nyelv�t hib�tlanul �s var�zslatosan besz�l� Columbus mind a l�tv�nnyal, mind a gyerekszerepl�k kiv�laszt�s�val nagyban hozz�j�rult a k�vetkez� r�szek, �s v�geredm�nyben az eg�sz sz�ria els�pr� siker�hez. Persze a kezdet mindig neh�z, de Columbus kiss� didaktikus, kock�zatker�l� el�ad�sm�dj�t felemlegetve az�rt ne feledj�k, hogy A B�lcsek K�ve alig volt vastagabb k�nyv egy N�k Lapja ny�ri k�l�nsz�mn�l, m�sr�szt az akkor m�g h�tulgombol�s, els� rajong�-gener�ci� nem kreat�v, cronenbergi �t�rtelmez�st, hanem az esti mese pontos, sz�vegh� illusztr�l�s�t v�rta el az els� k�t Potter-kalandt�l.

Az egym�st k�vet� reg�nyek egyik legnagyobb er�nye az, hogy egy�tt k�pesek n�ni a rajong�ikkal, �s a harmadik r�szre a filmek is r�tal�ltak erre a ritmusra. Alfonso Cuar�n laza mozdulatokkal �trajzolta Roxfort t�rk�p�t, �s a v�gre megfelel�en t�m�ny t�rt�neti alapanyag felr�zta a forgat�k�nyv�r�kat is: a valamivel vaskosabb Az Azkabani fogoly kiv�l� lehet�s�g volt arra, hogy Cuar�n �thelyezze a hangs�lyokat, �s a kev�sb� fontos cselekm�nysz�lakat kiemelje a mes�l�sb�l. A harmadik r�sz a csillagok szerencs�s egy�tt�ll�s�nak k�sz�nhette, hogy kimunk�lt, kerek eg�ssz� v�lhatott, an�lk�l, hogy komolyabb hi�ny�rzet�nk lett volna a k�nyv ismeret�ben. Az Azkabani fogoly t�ll�pett a szolgai illusztr�ci�n, �s vag�ny ecsetvon�saival, �j�t� �tleteivel felcsillantotta a var�zslatra �hes filmrajong�k szem�t.

Mike Newell, a szinte teljes eg�sz�ben brit szerepl�g�rda els� „hazai p�ly�s” m�rk�z�svezet�je igen komoly dilemma el� ker�lt, amikor k�zbe vette a hatsz�z oldaln�l is hosszabb A T�z Serleg�t. Nyilv�nval�v� v�lt, hogy a grandi�zusan h�mp�lyg� cuar�ni st�lusban n�gy �r�n�l r�videbb filmet �sszerakni fizikai k�ptelens�g, a reg�ny viszont m�r t�l �sszetett volt ahhoz, hogy a k�tharmad�t b�ntetlen�l ki lehessen hagyni. Newell pedig d�nt�tt: a t�rt�netet sz�pen k�preg�nykock�kk� darabolta, �s a kulcsjeleneteket minim�lis v�ltoztat�ssal leforgatva sz�pen felf�zte egym�s ut�n. Az eredm�ny hatalmas sikert, �s j�n�h�ny fanyalg� kritik�t eredm�nyezett: A T�z Serlege ugyanis se nem szolgaian illusztr�lja, se nem szerves egys�gbe t�m�r�tve �rnyalja a Trim�gus tusa bonyodalmait, hanem hamis�tatlan brit l�t�sm�dj�val epiz�dszer� t�rt�netszil�nkokat jelen�t meg an�lk�l, hogy a k�z�tt�k l�v� id�beli viszonyon t�l b�rmilyen kapcsolatot hangs�lyozna. Ennek k�sz�nhet�en a film sokkal kev�sb� em�szthet�, mint a kor�bbiak: a keretes szerkezetet ad� Dursley-csal�d itt m�r bele sem f�rt a j�t�kid�be, mi t�bb, az els� negyed�ra vizu�lis hull�mvas�tja akkora terjedelm� r�sz�t foglalja �ssze a reg�nynek, mint amennyit A B�lcsek K�ve teljes hossz�ban taglalt.

Ezek ut�n nem csoda, ha az a bizonyos hull�mvas�t meglehet�sen z�ty�g, �s ezt m�g tet�zi, hogy a t�rt�net a negyedik r�szben jut el arra a pontra, hogy az �rtatlan bociszemekben lassan k�l�n�s t�zeket kezdenek lobbantani a hormonok…

Igen, a film vehemens el�ad�sm�dj�n t�li m�sodik perverz h�z�sa, hogy tudatosan szembemenetel a mai s�rhabos tiniv�gj�t�kok romantik�j�val: az els� kamaszszerelem egyszerre felszabad�t�an csod�latos, ugyanakkor megal�z�an v�rciki, �s Newell k�l�n�s �lvezettel filmezi ezeket a gyermekien �szinte, tiszta, apr� jelbesz�deket, mik�zben persze maga is nagyokat r�h�g az ezt k�vet� l�tv�nyos pof�raes�seken.

Hi�ba, az els� szerelem akkor is ilyen volt, ha l�db�r�zik a h�tunk a vele kapcsolatos eml�kek felid�z�sekor: a „T�nc” felsz�l�t�sra talpra pattannak a l�nyok, de m�g m�lyebbre cs�sznak a sz�k�kben a fi�emberek, �s egy b�li felk�r�s sokkalta kem�nyebb di�nak bizonyul, mint tet�t m�szni egy magyar mennyd�rg�vel.

M�g miel�tt �gy t�nn�k, hogy f�ldbe k�v�nom d�ng�lni ezt a filmet, jelzem, a k�nyv ismeret�ben, els� n�z�sre �rtetlen�l �lltam a rendez� el�bb felsorolt tudatos „mell�ny�l�sai” el�tt. Mik�zben (egy�bk�nt v�rl�z�t�an zseni�lis m�don) gyors husz�rv�g�ssal �tugorjuk a kviddics vil�gkupa igencsak l�tv�nyosnak �g�rkez� d�nt�j�t, addig Newell f�l�sleges �r�kat pazarol arra, ahogy Ron Hermion�t fiksz�rozza, �s Harryvel �vod�s butas�gok miatt diplom�ciai bojkottot tart fenn. Els� n�z�s ut�n el akartam �v�lteni magam, hogy „�n ink�bb az �r-bolg�r meccset, �s a n�gy s�rk�nyk�zdelmet akartam l�tni…”, de azt�n r�j�ttem, hogy a Harry Potter nem egy Michael „B”-film (sz�vicc, hah� :-) (j� volt :) - a szerk.), �s agyatlan akci�m�k�t b�rmelyik bokorban tal�lhatok ak�r duplalemezes kiszerel�sben.

A rendez� (r�szint id�hi�ny miatt) nemigen kalandozik el: m�g a reg�ny zanz�j�nak is csak a legvelej�t bontja ki, �gy sokszor igen fontos (�s sajnos a film v�g�n cs�f hal�llal t�vozni k�nyszer�l�) szerepl�k bemutat�s�ra sem marad el�g ideje. Hogy ez hiba-e, vagy csup�n tov�bbgondol�sra inspir�l� ihlet, azt mindenki d�ntse el maga. Mindenesetre ez a film az els�, amelyik a reg�ny ismerete n�lk�l sokkal kevesebb, annak ismeret�ben viszont vitathatatlanul t�bb a kor�bbi r�szekn�l.

A Harry Potter �s a T�z Serlege pont az�rt �r�lt �s k�l�nleges film, mert nem az el�bb felsorolt hib�i ELLEN�RE, hanem �ppen ezek miatt m�k�dik. Tudatosan v�llalja, �s szinte minden jelenetben �rezteti, hogy ez a film egy gondosan �sszev�logatott egzotikus turmix, amibe a j�t�kid�n�l fogva nem f�r, nem f�rhet bele t�bb m�gikus alkot�elem. Kedvcsin�l� azoknak, akik m�g nem olvast�k el a j�val �rnyaltabb, kidolgozottabb reg�nyt, �s �d�t� r�csod�lkoz�s azoknak, aki m�r olvast�k, �s epekedve v�rt�k az �rtatlan gyerekszerelmek �s a S�t�t Nagy�r testet �lt�se k�z�tti kontraszt filmes feldolgoz�s�t.

Merthogy ne legyenek k�ts�geink: Volde-nem-mondjuk-ki-a-nev�t visszat�r�se egy tizenn�gy �ves sz�m�ra semmivel sem fontosabb esem�ny ann�l, mint hogy Cho visszamosolyog-e r� az eb�dl�asztaln�l, vagy sem. Ez ebben a korban mindig is �gy volt, �s – h�la istennek – unok�inkn�l is pontosan �gy marad.

A DVD

A Warner eg�sz vil�gra sz�l� d�nt�se �rtelm�ben m�r Az Azkabani fogoly sem digipack-kiad�sban, hanem egyszer� m�anyag tokban jelent meg, amire ugyan form�s kis pap�rfeknit h�ztak, de a min�s�gi „optimaliz�ci�” �gy is el�gg� szembet�n� maradt. Ugyanez a hagyom�ny folytat�dik A T�z Serleg�n�l is: a k�ls� bor�t� ig�nyes �s j� min�s�g�, b�r megjegyzem, a t�relmetlenebbek sz�m�ra az�rt mell�kelhettek volna egy b�ta-verzi�s var�zsp�lc�t, vagy egy kibont� �tkot, mert a pap�rfekni elt�vol�t�sa k�l�nf�le gy�gy�szati seg�deszk�z�k n�lk�l el�g kem�ny di�nak bizonyul.

A lemezek szit�z�sa sz�nes, magyar nyelv�, �s r�ad�sul k�ralak�, �gyhogy kev�s okunk lehet a panaszra. A men�rendszeren eligaz�t� bet�zdelt pap�rt�rk�p, ami (sz�momra) m�r Az Azkabani fogoly kiad�s�n sem �rt igaz�n sokat, itt m�r nem is r�sze az alapfelszerelts�gnek, de ez a legkevesebb: aki eddig a min�s�ges�sen sir�nkozott, annak mindez �jabb ok az aggodalomra, akit viszont els�sorban a film min�s�ge �rdekel, az nyugodtan h�trad�lhet a fotelban.

A men�rendszer sz�lesv�szn�, anim�lt, de sajnos csak sztere� hangon sz�l hozz�nk – ellenben ha akarjuk, magyarul is, ekkor viszont v�gig kell n�zn�nk a „Ne lopj” kisfilmet az olajsz�k�t�k aj�nl�s�val. Sok pol�mia folyt e rendk�v�l tolakod� kamp�ny hat�s�t illet�en, �n �gy gondolom, n�mi kreativit�ssal m�g ezt is fel lehetne dobni. Mondjuk �gy: „Nem lopn�d el Harry var�zsp�lc�j�t. Nem lopn�d el a Magyar Mennyd�rg�t. Nem akarn�l sm�rolni egy dementorral. Ne lopj…” �s a v�g�n: „K�sz�lt a M�gia�gyi Miniszt�rium aj�nl�s�val.” Most �szint�n: ki ne n�zne meg egy ilyen rekl�mot? (Vajh mindez hogy n�zne ki a Tolvajtemp� c�m� film eset�ben? "Lopn�l Ferrarit. Lopn�l Lamborginit. Na de filmet..." - A szerk.)

Na j�, ha �gy sem kapn�nk kedvet hozz�, �gyesen kiker�lhetj�k, ha mondjuk Ausztr�li�t jel�lj�k meg az indul� k�perny�n, cser�be viszont le kell mondanunk a magyar men�rendszerr�l.

A k�p

Bevallom �szint�n, picit megr�m�ltem, amikor a film legelej�n a Warner-log� felt�nt a v�sznon, �s k�r�l�tte �kl�mnyi sz�rke kock�k t�ncoltak a s�t�tben. De azt�n szerencs�re elm�lt, s�t, a k�vetkez� pillanatban m�r f�sz�lakat lehetett sz�molni a temet�kertben. �gyes h�z�s volt, egy horrorfilmen nem ijedtem volna meg ennyire…

Okulva az el�z� r�sz f�nyerej�nek nyomaszt� alulvez�relts�g�n, valamelyest vil�gos�tottak a k�pen: a s�t�t jelenetek nem „csuk�dnak be”, a r�szletezetts�g mindv�gig megmarad. A rendez� tov�bbvitte a f�lhom�lyos, plasztikus k�pek cuar�ni �r�ks�g�t, �s ez rendesen pr�b�ra teszi a DVD k�pess�geit. Ennek ellen�re csak n�h�nyszor, a t�voli k�d�s h�tterek finom sz�n�tmenetein�l �rezhet� n�mi (alig �szrevehet�) pixelesed�s. A k�p sz�lesv�szn� t�v�re optimaliz�lt 2,40:1-es ar�ny�, sz�nei, r�szletezetts�ge �s kontrasztja p�lda�rt�k�.

A hang

Az angol Dolby Digital 5.1 sz�pen, sz�les hangt�rrel sz�l. A hangm�rn�ki munk�t dics�ri, hogy a film nem pazarolja feleslegesen a puskaport, �s nem hangoskodja t�l mag�t: csak ott �s akkor emelkedik meg a hanger�, ahol sz�ks�g van r�. Ennek k�sz�nhet�en az olyan apr�s�gok is, mint mikor R�mszem Mordon szel�den rendre utas�tja a mennyezetet, hihetetlen dinamik�val �s er�vel sz�lalnak meg. A cs�cs persze a s�rk�ny-rally �s a v�gs� p�lca-cs�rte Voldemort �s Harry k�z�tt, e jelenetek atmoszf�r�ja sim�n feledteti A T�z Serleg�b�l kimaradt kviddics-m�rk�z�sek hangkever�si brav�rjait.

A magyar 5.1 kever�s ments�g�re legyen mondva, hogy megpr�b�l feln�ni a feladathoz. A hangok j�l k�vetik a szerepl�k t�rbeli mozg�s�t, de sehogy sem tudom sz� n�lk�l hagyni egyes szinkronhangok ord�t�an elhib�zott kiv�laszt�s�t: Voldemort hangja egy frusztr�lt, meleg b�rzongorist��hoz hasonlatos, �s ez a film cs�csjelenet�nek hat�s�t rendesen t�nkre is teszi. Hermione hangja pedig hideg, mint egy nedves cicatalp…  nem is tudom. T�nyleg ilyen kevesen lenni besz�lni angol?

Extr�k

Az extra lemezt a Trim�gus tusa helysz�neinek megfelel�en n�gy szakaszra bontva fedezhetj�k fel: az extr�k magyar feliratosak, a filmr�szletek magyar nyelv v�laszt�sa eset�n szinkroniz�ltak, a mozg� men�k sz�lesv�szn�ak �s magyar nyelv�ek, sz�val minden, ami szem-sz�jnak ingere. B�r hozz�teszem, a „D�rmsztr�ng”, a „B�betonsz” �s a „Fl��r Delak��r” hallat�n kicsit elbizonytalanodtam, hogy j� nyelvter�leten j�rok-e…

1. Az ar�na

• Trim�gus Tusa, a mennyd�rg�: interakt�v j�t�k, melyben v�gig kell j�rnunk a Tusa helysz�neit, megk�zdeni S�rk�nnyal, sell�kkel �s Labirintussal, hogy mi�nk legyen a Kupa. Tizenk�t �ven fel�lieknek csak sz�l�i fel�gyelettel aj�nlott. Am�gy sz�rakoztat�.
• Harry a mennyd�rg� ellen, az els� pr�ba: 6 perces �ssze�ll�t�s a s�rk�nyereget�s  digit�lis megalkot�s�r�l. Arra ugyan nem kapunk v�laszt, hogy egy ilyen intelligenci�j� l�ny m�rt m�szik Harry ut�n a tet�n, ahelyett, hogy odarep�lne �s fejest�l leharapn� a kapucnij�t, de t�ny, hogy e mutatv�ny n�lk�l a film sokkal kevesebb lenne. Komolyan.
• Tal�lkozz a bajnokokkal: 13 perces kisfilm a h�rom bajnok egy-egy forgat�si napj�r�l. Izgalmas kulissz�k m�g�tti felv�telek �s interj�k. Aki eddig nem z�gott bele f�lig Cl�mence Po�sy-be, az most megteheti.

Voules vous..?

2. A t�

• Trim�gus tusa, a t�: interakt�v j�t�k, melyben v�gig kell j�rnunk a Tusa helysz�neit, megk�zdeni S�rk�nnyal, sell�kkel �s Labirintussal, hogy mi�nk legyen a Kupa. Ezt mintha m�r �rtam volna, nem?...
• Elmer�l�s a r�szletekben, a m�sodik pr�ba: Kisfilm a fekete t� m�ly�r�l, a sell�k, k�kalagok, �s a v�zalatti vil�g megalkot�s�r�l. K�t �s f�l milli� liter v�z, k�k h�tt�r: hi�ba, a gyereksz�n�szek rendesen megdolgoztak a p�nz�k�rt.

3. A labirintus

• Trim�gus tusa, a labirintus: az Ar�n�ban �s a T�ban megismert j�t�k hivatalos remake-je. Mi t�bb, pontosan ugyanaz.
• A temet�be �s vissza: �jabb m�ka Doom-st�lusban - fegyverezd le a s�rk�vek m�g�l kikandik�l� Hal�lfal�kat, �s k�zdj meg Voldemort k�gy�j�val. Ig�nyes grafik�val, tudj�tok, sr�coknak.
• A labirintus, a harmadik pr�ba: A legutols� megm�rettet�s forgat�sa egy kev�ss� �rdekfesz�t� 6 perces kisfilmben.
• Tudodki: Az extra lemez leg�rdekesebb werkfilmj�ben Voldemort alakj�r�l, motiv�ci�ir�l l�thatunk �sszefoglal�t. Ralph Fiennes nagyszer� sz�n�sz, �s d�bbenetes dolog l�tni, ahogy �zlelgeti a szerep egyszer m�zes-m�zas, m�sszor kegyetlen aspektus�t. Az �ltala �letre keltett Voldemort v�gletesen kisz�m�thatatlan, hirtelen harag�, �s ez teszi �t az ut�bbi �vek legf�lelmetesebb, legmeggy�z�bb filmb�li gonosz�v�.

Ez nem Voldermort. Ugye nem hiszed azt, hogy lel�j�k a film legnagyobb po�nj�t?

4. Roxfort

• Kimaradt jelenetek: Roxfort �dv�zl� �neke a vend�geknek (iszonyatosan ciki), n�h�ny l�nyk�r�s, a Jarvis Cocker-f�le „Hippogriff” c�m� sz�m teljes b�li verzi�ja (korrekt), Karkarov �s Piton Harry �ltal v�ltelen�l kihallgatott p�rbesz�de (nagyon j�), egy-k�t �v�d�s Barty Kupor hal�l�n, a Sz�zf�l� f�zeten, �s a balj�s jelek sokasod�s�n. Mint a c�m�k is mutatja, legt�bbj�knek nem sok keresnival�ja lett volna a filmben.
• K�sz�l�d�s a kar�csonyi b�lra: N�h�ny gondolat est�lyi ruh�kr�l, zavarba ejt� kamaszszerelmekr�l, �s felszabadult buliz�sr�l. Tal�n a b�l lett a film leg�szint�bb jelenete, mert szinte nem is kellett sz�n�szkednie senkinek: tucatnyi gyerek adta esetlen �nmag�t, �s – mint a werkfilmb�l kider�l - a legjobban Mike Newell, a rendez� sz�rakozott az eg�szen.
• Besz�lget�s a szerepl�kkel: Sz�k f�l�r�s interj� a h�rom f�szerepl�vel, melyben megtudhatjuk, ki mennyire �rzi k�zel mag�t saj�t szerep�hez, �s milyen csod�latos volt a rendez�vel dolgozni… Szok�sos marketinganyag. Az interj� m�sodik fel�ben �t szerencs�s gyerk�c k�rd�seire v�laszolnak az elk�vetkez� filmek �rdekes momentumair�l, v�rva v�rt jeleneteir�l. Kicsit hossz�, de j� m�ka, no az�rt magvas gondolatokra ne sz�m�tsunk.

• A negyedik r�sz v�szonra var�zsl�sa: �sszefoglal� a t�rsas�gr�l, az elm�lt �t �vben r�juk m�rt megpr�b�ltat�sokr�l, �s Mike Newell kem�ny, de sikeres er�fesz�t�seir�l, hogy m�g k�zelebb hozza egym�shoz a szerepl�ket. Columbus anno remek�l �rtett a gyerekek nyelv�n, Newell pedig itt bizony�tja be igaz�n, hogy l�lekben � sem id�sebb a Roxfort negyed�vesein�l.
• El�zetes: a film els� el�zetese anamorf sz�lesv�szn� k�ppel.
• DVD-romos extr�k: egy�b sz�m�t�g�pes interakt�v j�t�kok, �s webes link a Harry Potter honlapra.

A teljes k�p

A Harry Potter �s a T�z Serlege a sz�ls�s�gek filmje: egyszerre nyomaszt�an s�t�t �s gyermekien vid�m, brut�lisan kegyetlen �s fesz�lyez�en gyeng�d. Newell l�tv�nyos k�nnyeds�ggel �tv�zi a bukd�csol� tiniromantik�t �s a v�rg�z�s gyerekhorrort, �gy, hogy folyamatosan fenn tudja tartani a gyermeki var�zslatot, mik�zben nem hagy k�ts�get afel�l, hogy szerepl�i most m�r sz� szoros �rtelm�ben az �let�k�rt k�zdenek. A negyedik r�sz megind�t� �tmenet egy �j vil�gba, ahol a t�tova helyezked�st felv�ltja a ny�lt, �s felett�bb gyilkos k�zdelem. Mert Voldemort visszat�rt, �s innett�l kezdve – aki nem olvasta a k�nyveket, azoknak el�rulom – k� k�v�n nem mard.

A DVD-kiad�s k�lcs�n tekintet�ben elmarad ugyan az els� k�t r�szt�l, de a tartalom magas sz�nvonala b�ven k�rp�tol a hi�nyoss�gok�rt. A film k�p- �s hangmin�s�ge kifog�stalan, extr�i informat�vak, aj�nlott fogyaszt�i �ra hallat�n pedig �sszeny�laztam a billenty�zetet a d�bbenett�l. K�telez� v�tel.

Sz�sa